A Justus Pál beszélgetéssorozat

Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat, melyet a Bálint Házzal közösen szervez a Mérei Szakkollégium:

Justus Pál (1905-1965) neve hallatán a többség számára az ugrik be, hogy 1945 után szociáldemokrata politikus volt, pártja baloldalán állt, s a Rajk-per VIII. rendű vádlottjaként elítélték. E beállítás nem téves, de leegyszerűsítő.

Justus 1923-ban érettségizett a Kölcsey Gimnáziumban, 1925-ben Fekete ormok alatt címmel kis kötetet adott ki, majd a rövid életű Együtt című lapban tudósított a munkáskultúra egyes eseményeiről, kiváltképp az akkor meginduló szavalókórusokról. Vagyis a költészet mellett aktivista tevékenységet is folytatott. 1928-ban csatlakozik a Kassák Lajos égisze alatt épp formálódó Munka-körhöz, s a társaság egyik intellektuális központjává válik. Vas István a Nehéz szerelem-ben olyképpen fogalmazott, hogy Justus volt a kör első számú (!) költője. 1930-ban Az útak éneke címmel újabb, élénk kritikai visszhangot kiváltó kötetet publikál, majd költőként hosszú időre elhallgat; egyre intenzívebben foglalkozik társadalomkritikával és politikával. Az 1942-ben írt A szocializmus útja: az osztályháború új feltételei című munkája csak a a háború után jelenik meg, egyebek mellett Lukács György és Szabó Lajos ír róla bírálatot. A háború alatt munkaszolgálatos Borban, majd – mint fentebb utaltunk rá – aktívan politizál. Az 1949 és 1955 között börtönben töltött idő – ha lehet – még a munkaszolgálatnál is jobban össztöri; erről tanúskodik a Hét év börtön és harmincnyolc sor című, posztumusz gyűjteményes kötetében megjelent ciklusa. A Rajk-per margójára írt, Dreyfus Pál az Ördögszigeten című szatirikus tárcájában Mérei Ferenc barátját, Justus Pált – Dreyfushoz hasonlóan – egy koncepciós politikai peren belüli antiszemitizmus áldozataként jeleníti meg. A börtönt követő években Justus visszavonultan él, műfordítóként dolgozik, Shakespeare szonettjeinek fordítójaként nemzetközi elismertséget szerez. Nem sokkal megjelenése után, Igazak ivadéka címmel átültette magyarra André Schwarz-Bart Le dernier des justes című világhírű holokauszt-regényét. Nehéz nem észrevenni a francia juste, “igaz”, “helyes” jelentésű szó és a latinos justus alak közötti párhuzamot.

A művészet- és a társadalomkritikai gondolkodás metszéspontjában álló művek kötetlen megbeszélésére invitáló sorozatunkat a költő, társadalomkritikus, ideológus és műfordító Justus Pál emlékének ajánljuk.

KORÁBBI BESZÉLGETÉSEK:

Bódy Gábor 70 » Justus Pál-beszélgetések 11.0 «

2016. november 23.

14890364_1208384119221140_8047213352461422153_o.jpg

K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetőtársai:

GELENCSÉR GÁBOR filmesztéta, az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének docense)
és
KÁDÁR ANNA (PhD-hallgató, ELTE BTK MMI) lesznek.

Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat, a Mérei Ferenc Szakkollégiummal közös szervezésben.

BÓDY GÁBOR (Budapest, 1946. augusztus 30. – Budapest, 1985. október 24.) filmrendező, videóművész és filmteoretikus szerteágazó és nagy hatású munkásságát nehéz röviden összefoglalni. Az 1970–1980-as években az egyik legeredetibb kísérletező mind a mozgóképnyelv és a filmkészítés, mind a színház, sőt az akkor újnak számító médium, a videó területén is. A kritikusok akkoriban “új érzékenységnek”, “új narrativitásnak”, sőt akár “új eklektikának” is nevezték – mások mellett – Bódy szubverzív munkásságát is. Ami kiemeli a korszak más kísérletező rendezői közül, az talán az a kitartó szemiotikai és narratológiai kutatássorozat, mely szinte egyetemista korától folytatott, s mely több, máig is igen jelentős mozgóképelméleti dolgozatot, kötetet eredményezett.

1985-ben bekövetkezett halálát követően Bódyt és munkáit egyfajta intellektuális kultusz vette körül, melynek hatását azonban jelentősen csökkentette az, amikor 1999 környékén, a balatonboglári kápolnatárlatokkal összefüggő kutatás fényt derített arra, hogy az állambiztonság “Pesti” fn. alatt beszervezte Bódy Gábort. Ez az érdemben máig feldolgozatlan és kibeszéletlen mozzanat mintha némileg “tabuizálta” volna Bódy művészeti, kritikai munkásságát és főképpen személyét, így a beszélgetés – a tények tiszteletben tartása mellett – elsősorban film- és értelmiségtörténeti szempontból igyekszik mérlegre tenni BÓDY GÁBOR ÉLETMŰVÉT.

_____________________________________

■ A sorozatról ■
Kortárs művekről, filmekről, irodalmi alkotásokról és bennük megjelenő társadalmi kérdésekről beszélget K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus az alkotókkal és a téma szakértőivel.

■ Justus Pál ■
Justus Pál (1905-1965) neve hallatán a többség számára az ugrik be, hogy 1945 után szociáldemokrata politikus volt, pártja baloldalán állt, s a Rajk-per VIII. rendű vádlottjaként elítélték. E beállítás nem téves, de leegyszerűsítő.
A művészet- és a társadalomkritikai gondolkodás metszéspontjában álló művek kötetlen megbeszélésére invitáló sorozatunkat a költő, társadalomkritikus, ideológus és műfordító Justus Pál emlékének ajánljuk.

■ JEGY ■
A Mérei diákjai számára ingyenes.
Belépőjegy: 900 Ft
Bálint Ház Tagsági Kártyákkal, nyugdíjasoknak: 700 Ft.
Bálint Ház Hűség Kártyával ingyenes.
Középiskolás diákigazolvánnyal és a kísérő tanároknak ingyenes.
Sajtójegyért kérjük, hogy regisztráljanak a sajto@balinthaz.hu címen.

facebook esemény


Az ismeretlen nyelv » Justus Pál-beszélgetések 10.0 «

 2016. május 25.13217212_1082118548514365_8956576867660049703_o

K. Horváth Zsolt társadalomtörténész beszélgetőtársai:
György Péter esztéta (ELTE Média és Kommunikáció tanszék),
Bányai Viktória (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont) és Birkás Anna történész, PhD-hallgató (ELTE BTK Atelier).

Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat, a Mérei Ferenc Szakkollégiummal közös szervezésben.

» Az ismeretlen nyelv «

Az 1945 utáni Magyarországon létrejött politikai hatalom és társadalmi rend új szerepeket, új kényszereket és új nyelvet követelt magának. György Péter ezt a világot mutatja be: az intim szféra és a nyilvánosság közötti válaszfalak elmosódásának folyamatát és következményeit, a rítusokat és gyónásokat, a csapdák elkerülésének lépésrendjét. Milyen eszméktől átfűtött nyelvet használnak levelezésükben fiatal kommunista szerelmesek? Hogyan lesz megrendezett játékká a magyarországi zsidóság különféle irányzatainak 1950-es egyesülési vitája, és performansszá a Sántha Kálmán ideggyógyász professzor elleni per? S végül: hogyan állítja a feje tetejére mindezt a maradék avantgárd értelmiség maroknyi csoportja a maga házi rendezvényein? Új könyvében György Péter leveleket, naplókat, jegyzőkönyveket, ügynökjelentéseket és korábban sehol nem publikált fényképeket közöl és kommentál, hogy megint valamit megértsünk abból, ami történt.

facebook esemény

Nők a magyar avantgárdban – III. rész – Szociofotó » Justus Pál-beszélgetések 9.0 «
2016. március 30.

Amikor a magyar történeti avantgárdról beszélünk, ritkán kerülnek elő női nevek. Holott a polgári társadalom művészetfogalmának kitágítása, az új társadalom óhajtásának baloldali hevülete, az életforma radikális átalakítása magával hozta a női emancipáció gondolatát és gyakorlatát is. Két alkalommal arra szeretnénk rávilágítani, hogy milyen alkotó szerepe volt a nőknek a mozgalomként értett avantgárdban, új formákat és törekvéseket honosítottak meg.

A harmadik beszélgetés során KÁLMÁN KATA, KÁRÁSZ JUDIT és SUGÁR KATA tevékenységét, lehetőségeit, valamint a fotográfia, a társadalomkutatás, a munkáskultúra és – a Munka-kör révén – az avantgárd metszéspontjában elhelyezkedő SZOCIOFOTÓ sajátosságait fogjuk körüljárni.
Vendégeink:
» PFISZTNER GÁBOR fotótörténész és
» SZABÓ MAGDOLNA néprajzkutató, muzeológus.

https://www.facebook.com/events/1720312368187137/


Nők a magyar avantgárdban – II. rész – Szavaló- és munkásdalkórusok » Justus Pál-beszélgetések 9.0 «
2016. február 24. 
12694616_10206704374820684_1619418755321528097_o

Amikor a magyar történeti avantgárdról beszélünk, ritkán kerülnek elő női nevek. Holott a polgári társadalom művészetfogalmának kitágítása, az új társadalom óhajt
ásának baloldali hevülete, az életforma radikális átalakítása magával hozta a női emancipáció gondolatát és gyakorlatát is. Két alkalommal arra szeretnénk rávilágítani, hogy milyen alkotó szerepe volt a nőknek a mozgalomként értett avantgárdban, új formákat és törekvéseket honosítottak meg.

A második beszélgetés pedig SIMON JOLÁNRÓL és SZALMÁS PIROSKÁRÓL, az avantgárd és a munkáskultúra metszéspontjában működő kórusok kiemelkedő szereplőiről, vendégeink:
» Földes Györgyi irodalomtörténész és
» Őze Eszter művészettörténész.

https://www.facebook.com/events/1501632113476586/ 

Justus Pál-beszélgetések 5.: Ki volt Justus Pál?
2015. június 3.

A nyári szünet előtt, a Justus Pál-beszélgetések utolsó alkalmán K. HORVÁTH ZSOLT társadalomtörténész, kritikus magáról Justus Pálról beszélget. Vendégei: RADNÓTI SÁNDOR filozófus, egyetemi tanár és STANDEISKY ÉVA történész.

Radnóti Sándor és Standeisky Éva Justus életének különböző szakaszait elevenítik fel, s teljesítményét teszik mérlegre.

facebook esemény

Justus Pál-beszélgetések 4.:”HAGYD BESZÉLNI A KUTRUCZOT”
2015. március 27.

“HAGYD BESZÉLNI A KUTRUCZOT!”

Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmje egy BOSNYÁK ZOLTÁN és neje nevén lévő csillebérci ingaltan nyomán kezd nyomozásba. Ki volt a Zsidókérdést Kutató Intézet felállítását szorgalmazó Bosnyák, a hazai miltáns antiszemitizmus egyik zászlóvivője? Miért nem lehet róla szinte SEMMIT sem megtudni az 1980-as évek Magyarországán? Miért akadályozza KUTRUCZ GIZELLA magánkutatását az MSZMP?

Mindent megtudhat EMBER JUDIT filmjéről és a témáról, aki BÁNK-AFTER jelleggel eljön a BÁLINT HÁZBA. TAKÁCS ÁDÁM filozófussal és MATIS LILLA rendezővel beszélgetünk a témáról.

Az est házigazdája: K. HORVÁTH ZSOLT társadalomtörténész, kritikus

facebook esemény

Justus Pál-beszélgetések 3.: A Szerb Antal-monográfia
2015. január 30.

Beszélgetés művészettől társadalmi kérdésekig.

Házigazda: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélget Havasréti József íróval,  a Szerb Antal-monográfia (2013) szerzőjével.

Havasréti József: Szerb Antal

Monográfia a magyar irodalom egyik legeredetibb-legtalányosabb figurájáról.
Havasréti József monumentális munkája nagy műgonddal, árnyalt pontossággal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról.
Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az életét foglalkoztató problémákat is. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről is és a század első felének társadalomtörténetéről is. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára a beavatás az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki mártírhalála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos voltában. 

facebook esemény

Justus Pál-beszélgetések 2.: A hatalom képzelete
2015. február 27.

Az est házigazdája: K. HORVÁTH ZSOLT társadalomtörténész, kritikus

Vendégek: GYÖRGY PÉTER esztéta és STANDEISKY ÉVA történész, akikkel György Péter legújabb könyvéről, A HATALOM KÉPZELETÉről beszélgetünk.

A KÖNYVRŐL:

György Péter: A hatalom képzelete
Állami kultúra és művészet 1957-1980 között

Vajon tényleg elsüllyedt-e az államszocializmus időszaka a jelen számára? Mit jelent az, hogy “elsüllyedt szerzők”, hogy a körúti antikváriumokban fillérekért kaphatóak az egykor ünnepelt életművek, mit mond nekünk ma ez a kánonon kívüliség? Miről szóltak a korszak filmjei és építészeti vitái?

facebook esemény

Justus Pál-beszélgetések
2014. november 7.

Vendég: KISS TIBOR NOÉ szépíró, akivel az Inkognitó (2010) és az Aludnod kellene (2014) című köteteiről beszélgetünk.

Az est házigazdája: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus

facebook esemény

Reklámok