Szex és szocializmus

A szex és szocializmus műhely azt kutatja, hogyan jelent meg a szexualitás a különböző művészeti ágakban a Kádár-korszakban. 2014. tavaszán, egy nyitó esemény (Kádár-kori házibuli) után egy öt előadásból álló sorozatot szerveztünk.


Véri Dániel (ELTE BTK PhD): Zsidó politikai pornográfia? Major János művei a hatvanas években 

ELTE BTK MMI, 2014. március 27.

Az előadás a zsidó identitás, testkép és politika viszonyát tárgyalta (Kulcsművek: Scharf Móric emlékezete, 1966; Biboldó mosakszik, 1967; Önarckép, 1969.)

Az előadáshoz kapcsolódó szakirodalom:

  1. Véri Dániel: “A halottak élén” – Major János világa / “Leading the Dead” – The World of János Major, Budapest, Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2013, 14-29.
  2. Véri Dániel: “Biboldó mosakszik, 1967”, Élet és Irodalom (56:43), 2012.10.26., 22. https://www.academia.edu/2321857/Biboldo_mosakszik_1967_The_Yid_is_Washing_Himself_1967_
  3. Turai Hedvig: “A tabudöntés elmarad. Holokauszt-emlékezet és művészet (Major János: Scharf Móric emlékezete)”, Ars Hungarica, 2013/3, 334-347.

Hadas Miklós (szociológus): Szexuális forradalom a szocializmusban

ELTE BTK MMI, 2014. április 9.

A szexuális forradalom a ’60-as, ’70-es években a nyugati fiatal generáció számára radikális változást jelentett, melynek során a heteronormatív, patriarchális állam irányítása alól kikerülő intim szféra viszonyai újraértelmeződtek. Ezzel együtt a nemi aktus viszonyai is átalakultak: a korábbi férfi uralmi formák fokozatosan háttérbe szorultak, és a heteronormativitás kizárólagossága is megkérdőjeleződött. A szexuális forradalom egyben diszkurzív forradalmat is jelentett: a szexualitás immár nem volt tabu, hanem megélhető öröm, éppen ezért a vizuális reprezentációja is radikálisan átalakult.


Szexualitás a szocializmus filmjeiben

ELTE BTK MMI, 2014. május 14.

Hogyan ábrázolták a szexualitást a magyar filmekben? Milyen kultúrpolitikai és cenzúrális elvárásoknak kellett megfelelni? Mi számított tabunak? A marginális csoportokat és jelenségeket hogyan közelítették meg? Az évek során hogyan változott az ábrázolás? Milyen szerepe volt a szexnek a filmek narratívájában? Miben különböztek a szerzői és a műfaji filmek?

Szomjas György, Nászutak című dokumetumfilmjének vetítését követően ezekre a kérdésekre kereste a választ Tóth Eszter Zsófia (történész, társadalomkutató) és Gelencsér Gábor (filmtörténész, az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének docense) az ELTE BTK-n.


A maszkulinitás a szocializmusban

ELTE BTK MMI, 2014. május 22.

András Edit (művészettörténész, MTA Kritikai Elméletek Kutatócsoport);  A maszkulinitás a szocializmusban című előadása a hivatalos retorika és a heroikus férfi művészre vonatkozó művészettörténeti klisék ellenében a képzeletbeli maszkulinitással foglalkozott Hajas Tibor egyetlen önarcképének összehasonlító szoros elemzése (close reading) révén.

Az előadáshoz kapcsolódó olvasmányok:

  1. Sturcz János: A heroikus ego lebontása. A művész teste mint metafora a magyar művészetben a nyolcvanas évek közepétől napjainkig. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2006. (A szocialista időkre vonatkozó rész és a bevezetés)
  2. Hadas Miklós: Férfikutatások. Szöveggyűjtemény. TÁMOP online szöveggyűjtemény, 2011.
    http://ieas.unideb.hu/admin/file_4609.pdf

Szolláth Dávid (irodalomtörténész, PTE-BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, MTA Irodalomtudományi Intézet): A kommunista aszketizmus etikája

ELTE BTK MMI, 2014. május 30.

A kommunista aszketizmus etikája, esztétikája és szexuáletikája néhány szépprózai mű (Taraszov-Rogyionov, Déry, Örkény) és művész-feleségek memoárjai alapján (Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés; Derkovits Gyuláné: Mi ketten) kerül bemutatásra.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.